A labdarúgás alapfogalmai 1.

Részlet a könyv ajánlójából:

Mottó:

„Szaknyelvében él a futballnemzet!” (Széchenyi – Puskás)

Tisztelt Olvasó!

Amikor 2002-2006 között feltártam elődeink szellemi örökségét (A tradicionális magyar labdarúgás alapelvei), akkor egy olyan játékelméleti kincsre leltem rá, amely a mai napig a világ előtt jár és tanításai igazak voltak 100 évvel ezelőtt is és igazak lesznek 100 év múlva is.

Hiszem azt, hogy a magyar futball egyik kitörési pontja lehet, hogy ha tisztába tesszük szakszavainkat, mely szakszavakat elődeink már pontosan megfogalmaztak, megalkottak.

Vagyis nem kell kitalálni semmi újat, hanem át kell venni azon tanításokat, amelyek egy egységes futball-gondolkodásmód eredményei és amelyek sikert-sikerre halmoztak 1900-1970 között.

Hiszem azt, hogy ezen rövid kiadvány szakszógyűjteménye által közvetített gondolkodásmód követőkre talál.

Ajánlómat, a probléma felvetésével kezdem:

  • Gondolta volna, hogy a labdarúgás kitalálása óta, vagyis több, mint 150 éve, nem egyezett még meg a labdarúgó világ, hogy melyik futballt leíró terminológia alatt mit ért?
  • Hitte volna, hogy a megújított UEFA rendszerű magyar edzőképzés oktatási óráin nem definiálják a labdarúgást leíró szakszavakat?
  • Tudta, hogy amikor a 2000-es évek elején Németország futballja válságba került, sokan azt hitték, hogy átszervezéseik hatására lettek 2014-re VB győztesek? Miközben gondolkodási irányt váltottak, – analizáló gondolkodásmódról, szintetizálóra -, amely gondolkodásmód érvényre jutását segítették az átszervezéseik?
  • Van sejtése, hogy mindezt a gondolkodási irányváltást hogyan oldották meg a németek? Hogy kiadtak egy 200 szavas szakszógyűjteményt és viharsebesen egységesítették az iparági szinten új futballgondolkodásukat?
  • Meghökkenne, ha azt állítanám, hogy az alapfogalmak pontos meghatározásával orientálni lehet az edző futballgondolkodását?
  • Meglepődne, ha azt állítanám, hogy a magyar futball mélyrepülésének fő oka, az alapfogalmak félreértelmezéséből származtatható? Hogy a fals „szavak teremtő ereje” az, ami minden bajunk okozója lett?
  • Csodálkozna, ha azt mondanám, hogy a stílus és játékkép alapfogalmakat 1961-ben kivették az oktatásból, – azokat a szakszavakat -, amelyre épült futballkultúránk? 

Tulajdonképpen, miről szól és hogyan épül fel ez a könyv?

  • Jelen kiadványban a magyar futballtradíció gyűjtőfogalom-rendszerét és definícióit mutatjuk be, amely 1900-1970 között sikeresen működtette a magyar labdarúgást.

Írásunk rendhagyó szerkesztésű szakszógyűjtemény.

Az alapfogalmakat nem abc sorrendbe rendszereztük, hanem tematikusan csoportosítottuk. 

Mi a kiadvány célja?

  • A könyvvel azt a 150 éves hiányt szeretnénk pótolni, amely az alapfogalmak pontos meghatározása terén alakult ki.
  • Szeretnénk egységesíteni a futballiparági gondolkodást, illetve elősegíteni az edzők egymás közti kommunikációját, amely a szakszavak félreértelmezése okán keletkezett.
  • Fel szeretnénk kelteni azon olvasóink érdeklődését a téma iránt, akik még nem találkoztak a magyar futballtradíció gondolatiságával és a folyamatmodellezett labdarúgással.

Bármilyen meglepő, ezen írás két standard, ezerszer használt edzői nyilatkozatra épül, amely így szól:

  • A játék képe alapján nyerhettünk volna!
  • Azért kaptunk ki, mert nem volt folyamatos a játékunk!

A fenti edzői megnyilvánulásból két dolog következik.

  1. Az edző képben és
  2. folyamatban gondolkozik, anélkül, hogy tudna róla.

Ezt a gondolatiságot még tetézi az az edzői megnyilatkozása, amely így szól:

  • A játék minden elemében jobbak voltunk!

Persze ha megkérdeznénk, hogy mik a JÁTÉK ELEMEI, akkor már nem igazán tudna mit válaszolni rá a szakember. (megj: a JÁTÉK ELEMEI kifejezést nem viccből írtam NAGYBETŰvel. Lásd később!)

Zárszóként ismertetnék egy tanítást, a kínai bölcsektől. Amely tanmese az alapfogalmak fontosságára, annak tovagyűrűző hatásaira hívja fel a figyelmet:

Ha a szavak használata nem helyes, a fogalmak értelme zavaros;

ha a fogalmak értelme zavaros, nem lehet szabatosan cselekedni;

ha nem lehet szabatosan cselekedni, az erkölcs és a művészet nem    virágzik;

ha az erkölcs és a művészet nem virágzik, a büntetés értelmetlen ;

ha a büntetésnek nincs értelme, a nép nem tudja, hova lépjen és mit   tegyen .

A bölcs első dolga, hogy fogalmait szavakká, a szavakat tettekké tegye. Nem tűri, hogy szavaiban rendetlenség legyen, MINDEN EZEN MÚLIK.

 Bp. 2019. nov. 21.                            

Ferenczi Attila