A futballjáték taktikája

Szerző: Arkagyev, orosz futballteoretikus.

Feldolgozva, magyarázatokkal ellátva.

Ára: 2000 Ft, pdf verzióban.

ELŐSZÓ

Pirossal a könyvet feldolgozó megjegyzéseit láthatjuk.

A labdarúgás taktikájáról írt kisterjedelmű könyvem nem akar tankönyv lenni kezdő labdarúgó játékosok számára.

Már maga a tárgy korlátozott volta megköveteli, hogy az olvasó jól ismerje teljes egészében a játékot.

A játék minden alkotó eleme közül a játék taktikáját dolgozták ki elméletileg eddig a legkevésbé és ez a »legvitatottabb« rész. Éppen ezért érdemes alkotólag dolgozni ezen a téren, mivel a taktika egész sor lényeges kérdésének megoldása jelentősen határozza meg a szovjet labdarúgás további fejlődésének és a csapatok edzésmódszerének útját.

Értsd: a futballt modellezni kell. És a megalkotott, valóságot ábrázoló modellből lehet levonni következtetéseket, konklúziókat, törvényszerűségeket.

A játékos és a csapat technikai tudásának fokát könnyen meg tudjuk határozni szemre is, ha gyakorlatlanságból nem tévesztjük össze a játékos technikai tapasztalatát eredeti tudásával.

Ugyanezt mondhat­juk a játékosok fizikai felkészültségéről is, bár itt már sokszor nehezen állapíthatjuk meg azt, hogy mi az oka a játékos elfáradásának:

  • gyenge felkészültség-e, vagy pedig
  • az erőltetett játék és
  • ha mindkettő, akkor mindkét tényező milyen arányban hat a játékosok állapotára?

Gyakorlott edzőnek is — nem szólva magukról a játékosokról — nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy miért nem megy a csapatnak a játék, miért annyira változók a csapat erőviszonyai nemcsak egyes mérkőzéseken, hanem egy mérkőzés két félideje alatt is.

A játékosok játékának minőségét könnyű meghatározni a szerint, hogyan játszik a játéktéren. De nem ilyen egyszerű a labdát szemmel kísérve megfigyelni a labdától távol álló játékos taktikai képzetlenségét, vagyis azt, amit nem tett meg és amit meg kellett volna tennie a játék tovarohanó pillanatai alatt. (Ez különösen nem könnyű a hátvédek helyhez kötött taktikájával kapcsolatban, akiknek művészetét a labda­rúgásban én a legnehezebbnek tartom.)

megj: ebben az időben un. sávfutballt játszottak a játékosok, ahol a játékos a mérkőzés folyamán nem hagyta el azt a kijelölt sávot, ahová a posztja szerint állnia kellett volna. Pl. a jobbszélső a meccs 90 perce alatt, csak a pálya jobb oldalán mozoghatott.

Az a körülmény, hogy a labdarúgójátékban ugyanaz az eredmény elérhető különböző taktikával, vitássá teszi a sok taktikai helyzetet és arra mutat, hogy lehetetlen elméletileg kidolgozni a labdarúgójáték általános taktikáját.

Igaz, hogy a haditaktika általános elvei kétségtelen gyakorlati alkalmazást nyernek a labdarúgójátékban is, éppen úgy, mint két embercsoport harcában.

De a harc és a labdarúgójáték »mechanizmusa« sokban különbözik egymástól.

A hasonlat mindenekelőtt a harc és a labdarúgójáték, valamint az ellenfél leküzdésének elvében mutatkozó különböző jelentőségben vég­ződik.

Úgy látom, elérkezett az ideje annak, hogy részletesebben és mélyebben foglalkozzunk a labdarúgójáték taktikájával; népsze­rűsítsük a szovjet labdarúgás tapasztalatait, amely sokban fejlesz­tette a játék taktikáját és amely saját taktikai iskolát alkotott. Feltétlenül szükséges elméletileg általánosítani az összegyűjtött ta­pasztalatokat és kiválogatni belőlük azokat a vezérelveket, ame­lyek a játékosoknak való gyakorlati munka alapját képeznék és amelynek esetleg a labdarúgójáték taktikájának új eszmei alapjait vetnék meg.

Bátor leszek ebben az irányban megtenni az első lépéseket. Tizenkét éves edzői munkám képezi elhatározásom alapját.

Tekintettel arra, hogy olvasóm labdarúgó játékos és a játékot jól ismeri, nem írok magától értetődő dolgokról. Igyekezni fogok azonban érdekes és új kérdéseket felvetni és megoldani.

Remélem, hogy a játékosok és az edzők sok kérdésükre— amelyek a csapat edzésénél, fejlődésénél és a játékosok kiképzésénél vetődnek fel — fognak választ kapni.

Könyvemben minden játékos részére szándékosan »receptszerű« utasítást adok, hogy segítségére lehessek fiatalabb játékosainknak a játék korszerű módszereinek megértésében és elsajátításában.

A labdarúgójáték taktikája nem valami szörnyű nehéz »tudomány«, de a cselekvés és a harc nagyon »öntevékeny« állandóan élő és változó művészete.

Ezzel kapcsolatban egyáltalán nem tartok igényt elgondolásaim tökéletes helyeslésére, de azt hiszem, hogy mégis hasznosak lesznek mindazok részére, akik elfogadják és mindazok részére is, akik elvetik, de ugyanakkor felülbírálják saját nézeteiket és még egyszer átgondolják magát a játékot.

Előre is kérem olvasóim elnézését az anyag esetleges rendszertelen összeállításáért. Ezt a hiányt igyekeztem gyakorlati tanácsaimmal pótolni, amelyek közül olyat egyet sem találnak, amelyet kitaláltam volna és ne tudnék tapasztalattal alátámasztani.

Mindenesetre a könyvemben előadott anyag sokéves játékosi és edzői tapasztalatom összesítése. Hibák, vereségek és sikertelen kísérle­tek keserűsége, az eredmények és győzelmek öröme van minden sorban.

Minden szót nagy felelősséggel írtam le, mert úgy fogom fel, hogy könyvem a labdarúgó játékosok óriási táborának szól, azoknak, akik közé magam is tartozom.

Szeretném, ha könyvem magára vonná minden labdarugó játékosunk figyelmét, akiknek játék szeretetét osztom én is, akikkel együtt megvagyok győződve arról, hogy szovjet sportunk s labdarúgásunk is a legerősebb lesz a világon.

B.A.  Árkagyev

TARTALOM

  • Előszó
  • Mi is tulajdonképpen a labdarúgójáték taktikája?
  • Egy kis történelem
  • Rendszerek és játékosok
  • A szovjet futball taktikai stílusa
  • Á játékos magatartása és játéka a mezőnyben
  • A passzolás és cselezés
  • A passzolás minősége, a játék minősége
  • A játékosok mozgása labda nélkül, vagyis a támadás taktikája                                                                 34
  • Kombinációk
  • Technika és taktika
  • A taktika és az atlétika
  • A kapus
  • Középfedezet
  • Szélső hátvédek
  • Fedezetek
  • Összekötő csatár
  • Középcsatár
  • Szélsőcsatár
  • A további fejlődés iránya
  • Egy kis fantázia
  • A taktikai edzés
  • Befejezés